amit megkötsz az égben, azt megkötöd a földön is – másképpen: amint fent, úgy lent

Archive for the ‘ritmus’ Category

az ember azt hinné… lélegezz!

… nincs már lejjebb… 
De, van… lejjebb, és még lejjebb… ez úgy hangzik, mint egy meditációs lazítás, pedig sokkal inkább görcs van mögötte. 

Lélegezz!

(A kép innen származik) 

 Ezt napjában többször kiadom magamnak utasításként, mert időnként elfeledkezem róla. Mély, egyenletes, idomított, irányított légzéshez szoktatom magam. 

Egyszer Huszi Sanyi előadásán voltam, és egy meditációban valami olyan gyakorlat volt, hogy lelassítottuk a légzésünket, a szív, és egyéb szervek működését. Akkor nagyon határozottan különbséget lehetett tenni aközött, hogy milyen, amikor visszatartjuk, visszafojtjuk a lélegzetünket, vagy egyszerűen csak megállítjuk a lélegzés folyamatát. 
Első esetben egy idő után elfogy a levegő, és elemi erővel robban a levegő iránti szükséglet, szinte fuldokolva veszünk levegőt.
A második esetben lelassulnak az életfunkciók, a levegővétel, és olyan érzés, szinte nincs is szükség rá. Akkor, a meditációban eljutottam addig, hogy már egyáltalán nem vettem levegőt, és nem hiányzott. Nem feszített a tüdöm, nem fuldokoltam, stb. Hatalmas béke, és csend volt bennem. Nem tudom meddig bírtam volna, ha nem hoz vissza Huszti Sanyi bennünket. Említettem is neki, hogy egy ilyen gyakorlatba bele is lehet halni, sőt tudatosan el lehet távozni, amit megerősített, hogy ez bizony így van, buddhisták tudnak így távozni az élők sorából, amikor úgy érzik, letelt az idejük. 

Mostanában szoktam gondolni erre a gyakorlatra – ezért napiparancsba adtam magamnak a kötelező légzést:)

Egyik-másik gyerekem már ismeri: milyen az, amikor már levegőt venni is elfelejtünk. Valószínűleg a mögötte rejlő ok a rejtőzködés, elrejtőzés a válságos időszakok elől. Sajnos nem működik. Az élet megtalál.  

Világok világa…

Elkülönült világok. Mármint egymástól elkülönült világok, de mind az enyém, hozzám tartozik. Teljesen másról szól az a világ, ami az otthonom falai közt zajlik. Más a munkahely világa, – ezek a stresszes, feszült állapotok – és megint más, amikor Tarot-osok összeülünk beszélgetni. Ez a felszabadultság ideje. Sok nevetés, beszélgetés, elmélkedés.

És más az a világ, amikor enyhe stresszel, késve, beesem a munkahelyemre, lehajítom a táskámat, megtámadom a már lefőzött kávém, (kolléganőm jóvoltából) vagy a kávéautomatát, és visszalépek a bejárat elé. Lehetőleg egyedül. Csend van, béke és nyugalom. Susognak a fák a szélben – ott mindig fúj egy kicsit a szél – csivitelnek a madarak, és még nincs forgalom. Az időben érkezők már az irodájukban, és még nem indult meg az egyik épületből a másikba járkálás, felettem a szabad, végtelen égbolt, vonuló felhőkkel, a rendszeresen áthúzó repülőkkel, virít a rózsa egy-két bokron…  valóságos, mégis valószerűtlen az egész a kora reggeli napfénnyel, meg úgy általában a reggeli fényekkel, még akkor is, ha esik az eső, borús az ég. Az a néhány perc az én igazi világom a beszédes csendjével… Ilyen percek után mondhatom azt, hogy most már tényleg indulhat a nap.

És ezt mind kifejezi egyetlen Tarot lap: a Világ lapja. Nagyon nehéz elemezni, mert mutathat gondolatvilágot, érzelemvilágot, fizikai világot, szellemvilágot. Megmutatja az általam teremtett világot. Ezt egy kicsit tagadom, mert ebben a világban hiába van meg a saját világom, ugyanabban a közegben mozognak más emberek is, igaz a saját világukkal, és az egymástól elkülönült világok így összefonódnak. Az én világom a te világod is, még akkor is, ha mégsem.

A Világ lapjának száma: 21. A 2-es szám azt mutatja meg, hogy mit tükröz az élettapasztalatom, mit tanultam meg az életből a tapasztalatok által, megmutatja a látható és láthatatlan világ energiáit, hisz a szinkronicitás, a véletlenszerű, vagy párhuzamos események száma. Az 1-es azt mutatja meg, mennyire tudatosan teremtettem saját világomat, mennyire élek egységben önmagammal, a világgal, mennyire veszek részt ebben a világban, és mennyire tudatosan teszem ezt. Vagyis azt mutatja, hogy mennyire használom tudatosan a teremtő erőmet, és mennyire élek a jelen adott percében.

A 2-es szám az ötlet, az 1-es a tervező, a kettő összege 3, a formába öntés száma, egyben a világ (21) elfogadásának száma, és a kreativitásé. Enélkül a szám nélkül nem ölt fizikailag testet semmi. A világok világának száma pedig 21+21=42, ami nem más, mint a monád száma, a bennünk rejlő isteni szikra. A 21 tükörképe 12. A spiritualitás száma, és megérkeztünk:)

Magam sem gondoltam, hogy ez a bejegyzés megint az akasztott lapjánál fog kikötni:)

Spontán – RAM Colosseum

Úgy volt, hogy tanítok ma, így tegnap nemet kellett, hogy mondjak a lányomnak, mikor színházba hívott. Reggel már csak a csatot tűztem a hajamba, és indulni készültem, mikor szólt a telefonom. Dunaújvárosból hívtak, hogy a két tanulóm közül az egyiknek közbe jött valami, nem tud a tanfolyamra jönni.

Így aztán úgy döntöttem, hogy egy ember miatt nem indulok el, hisz az útiköltség nem sokkal kevesebb, mint az oktatási díj.

Maradtam itthon, főztem volna, ha nem derül ki, hogy a hús mélyhűtőben van. Így az ebédnek lőttek, estebéd lett belőle, azt sem én készítettem el.

Mivel tegnap nemet mondtam a színházra, lányom megkérdezte a másik lányom, hogy menne-e, ne vesszen már el a jegy. Mivel nem sikerült az unokám „eladnia”, így én mentem végül színházba – ez  a véletlenek egybeesése. (Igen, vállalhattam volna, hogy én vigyázok a Bebére, de lányom koránál fogva mostanában jóval többet volt bulizni, mint én színházban. )

Szóval a RAM Colosseumban voltam, és a Hotel Menthol-t láttam – Fenyő Miklós vendégszereplésével. Roki két és fél órán át. A történet lényegtelen, a zenétől még a halottak is feltámadnak – kivéve, ha nem éppen ennek hallgatásába hal bele valaki. Nem mindenki szereti ezt a műfajt.

Az előtérben kiállítás festményekből. Gyönyörűek. Itthon megnéztem a honlapot. Március óta van nyitva, programja zseniális, és az éttermi szolgáltatások is. Létezik pl. olyan, hogy a szünet idejére, ha előre megrendeli az ember – pl. a neten – akkor nem a büfében, hanem egy másik helyen úgynevezett könyöklőre kikészítik a rendelt italt, süteményt, így nem kell sorba állni, azonnal a rendelkezésre áll. És még sorolhatnám az érdekességeket, amiket olvastam, beleértve az éttermi részt is, ahol akár reggeli, ebéd, vagy színház utáni vacsora is fogyasztható.

Ha igaz lesz, hogy kapunk SZÉP kártyát jövőre, akkor tuti, hogy erre fogom költeni, úgy, hogy ott is vacsorázok, vagy a szünetre italt és süteményt rendelek.

http://ramcolosseum.com/

A teremtés elve

Gyakran halljuk, hogy: légy Mágus, (1) teremts a szellemi erőddel. Tudjuk, hogy ehhez meditációra van, szükség, a Főpapnő (2) elmélyülésére, és a teremtésben meg kell, hogy jelenjen a Császárnő is, (3) aki a formát adja annak, amit megteremtettünk, vagyis segít a teremtésünk megvalósulásában.

1-2-3. E három lap energiájáról van szó teremtéskor.

A Mágus az egyes számot, az egységet képviseli, és az egyes számról olvastam egy rövid megállapítást, egy numerológustól, sajnos a nevét nem tudom, mert nicknéven szerepelt egy fórumon: „Az 1-es olyan szám, amely valójában nem is szám. Az 1-es egyszerre véges és végtelen, páros és páratlan. Van is meg nincs is: ha van (azaz megnyilvánul), akkor rajta kívül már más is van, tehát nem egyedülálló; ha viszont egyedülálló, akkor valójában nincs, hiszen nincs rajta kívül semmi más (nem nyilvánul meg semmi). Az 1-ben ily módon a szándék, az akarat testesül meg arra, hogy elkülönüljön. Amint elkülönül, amint megnyilvánul, attól kezdve már meg is szűnik egyeduralma. Megosztás történt ugyanis.”

Ha ez valóban így van, akkor hogyan teremt? Az 1-es két arca, a megnyilvánult, és a megnyilvánulatlan egyszerre jelenik meg a kettes számban, így a Főpapnő lapja mögött a 11 húzódik. Az jutott eszembe, hogyha egy kettes mögött ott a 11, akkor két kettes mögött, vagyis a Bolond lapja mögött 2×11 található, talán így: 11:11 –egy dimenziókapu száma, és mindez a tudattalanban. Ha az isteni kapu mélyen található, és kétszeres, szemben az isteni síkon található 11-essel, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy teremtő ereje is kétszeres lehet a Bolondnak, általa a tudattalannak. A tudattalan piramisunkban nem véletlen, hogy a program helyén, alapkivetésben 22/11-et találunk, benne a magasabb én teremtő ereje, és a tudattalan teremtő ereje. Mert tudattalanunk is teremt, és a magasabb énünk is, és e kettő összecsap fizikai síkon, fizikai világunkban szinte anélkül, hogy tudnánk róla. Nem csoda, ha helyzetekbe kerülünk. Ehhez még hozzájön az egó teremtő ereje, akarata, hisz tudjuk, hogy a 11-es számot megtaláljuk az 5/15 pozíció mögött is.

Képzeljük el a Piramis alapkivetésünket, és a tudattalan piramis kivetését, amint a fizikai síkon a két piramis négy sarka érintkezik, és az energia a két piramis között folyamatosan áramlik. Az, hogy a végtelen jel pont az egóban kereszteződik, nem véletlen.

Az Életfa kapcsán tanultuk, hogy: tükrök tükre tükröződik. Pontosan ez történik a két piramis belsejében, a gerincünk mentén (tananyag: csakra a piramisban, aranylemezek aktiválódása) áramló energiával is. Triszmegisztosz bölcs megállapítása alapján tudjuk, hogy „ami fent van, az ugyanaz, mint ami lent van”. De még soha senki sem mondta, meg, hogy hol van a fent, és hol a lent, mihez képest viszonyítunk?

A fent elég egyértelmű, de a lent, lehet a tudatos fizikai világunk, és lehet a tudattalan világunk is. Így a fent és lent azonos energia nem más, mint a magasabb énünk felől, és a tudattalanunkból érkező energia, ami összeütközik az egó pontjában. Tehát az egó egy tükör, ahol minden fordított állásban van, a fent és a lent pedig azonosak lehetnek egymással. Ezért lehet, sőt kell, szellemi erővel teremteni, mert az még a végtelen jel felső szakasza, a tudattalan pedig nem mindig érhető el számunkra. A felső erő viszont még azonos a tudattalanban levő hajtóerőkkel. Az egó utána már torzít, ha annak teremtő erejét alkalmazzuk, akkor a fizikai síkon egymásnak csapódó energia teljesen másként valósul meg, mint ahogy a szándék teremteni vágyott volna.

A Mágus, az ember a Föld ura, hisz Isten rábízta Ádámra a Földet, Isten pedig a világ ura. Egyik fent teremt, a másik lent a Földön. Mikor Isten teremtett, Ő sem a semmiből, hanem saját energiájából teremtett. Ez fontos, mert a nincs-ből nem lehet semmit sem előállítani, teremteni, ehhez valami kell. Amikor megteremtette az embert, akkor lélegzetével, lelkével keltette életre őt. Átadott magából valamit, a leheletét, lelkét, Monádját, az isteni szikrát, mely az ember szívéig hatolt. Ennek az erőnek, energiának, életnek a megtartásához már az ember részéről is erő kellett – emlékezzünk vissza a Kabbalista teremtésmítoszra: Isten leheletével töltötte fel a kelyheket, de néhány nem bírta el azt, és összetört, ezekből a cserepekből keletkezett a Föld. Eszerint a Mágusban két erő feszül egymásnak, az így nyert saját teremtő ereje, és az Isteni teremtő erő. E két erő hozta létre a megnyilvánult, és megnyilvánulatlan világot, melyet a tudattalanunkban magunkban hordozunk, és megtaláljuk a Főpapnő lapja mögött, és a fátyol mögött, mely a Főpapnő háta mögött libben meg. A felső világot a fátyol fellebbentésével láthatjuk meg, ehhez pedig az kell, hogy a Mágus kézen fogja a Főpapnőt, így alkotnak ketten 1+2=12-őt, és a teremtés megnyilvánulásához erre a három egyesre, a háromra, a Császárnőre van szükség.

Ahogy Isten is önmagából teremtett, úgy az ember is csak önmagából, saját világából tud teremteni.

2+1=21, ahol a 21= tudattalan és tudott világa, melyben ott a Mennyből hozott világ sejtelme, és jól látható a 12=21 tükröződés.

Ugyanakkor ez rámutat arra is, hogy az ember csakis a saját világában, a saját világából teremthet, ami nincs a világában, az számára ismeretlen, ezért nem használhatja fel a teremtéshez. Ha viszont Istenhez hasonlóan teremt, és ehhez önmaga világát használja fel, akkor teremtése csakis akkor lesz élő, ha életet lehet belé, saját Monádjával tölti fel teremtését, legyen az szellemi, érzelmi, fizikai teremtés. Azáltal, hogy önmagából teremt, önmagát adja a teremtésbe, önmagát vetíti ki a világba.

Ezért érdemes jól szemügyre venni teremtett világunkat, amiben élünk: ezek vagyunk mi. Vajon elégedettek vagyunk-e vele?

Vannak benne egyedi tükörképek, és vannak általános tükörképek, hisz nem csak saját tapasztalataink húzódnak meg a tudattalanban, hanem a kollektív tudattalant is megtaláljuk benne. Ha itt élünk, így élünk, akkor ez a mi teremtésünk, az emberek teremtésé.

Isten szeretettel volt teli, mikor teremtett, és szerette, szereti teremtményeit. Ez azt jelenti, hogyha teremtünk, szeretnünk kell azt, amit teremtünk, és elfogadnunk azt, bárhogyan is sikerül, hisz Isten is így fogad el minket a hibánkkal együtt.

Miért tudta/tudja szeretni Isten az általa teremtetteket? Mert szereti Önmagát.

Amikor teremtünk, önmagunkból teremtünk, magunkból adunk át valamit teremtményünknek, ezért, ha az a szándékunk, hogy a teremtményünk is elfogadott, szerethető legyen, akkor elsősorban szeretnünk kell önmagunkat.

Ahhoz, hogy szeretni tudjuk önmagunkat, tisztának, becsületesnek, empatikusnak, – és még rengeteg jó tulajdonságot fel tudnék sorolni, – kell lennünk belül, önmagunkkal szemben, hogy amit teremtünk, az is olyanná váljék, amilyenek mi vagyunk, és ahogyan elfogadjuk magunkat.

Amikor teremtünk, mondjuk azt a gondolatnak, érzelemnek, tárgynak: légy olyan, mint én! Válj olyanná, mint én vagyok! Tanítsuk meg teremtésünket a helyes működésre.

Mutassuk meg teremtményünk minden atomjának, hogy hogyan kell kinéznie, viselkednie, működnie, létrejönnie, és közben ne feledjük: csak akkor válunk teremtővé, ha saját világunkból teremtünk, és részévé válunk annak, amit teremtünk. Önmagunkból, önmagunkon kívülre vetítve nem lehet teremteni úgy, hogy függetlenítjük magunkat attól, amit teremtettünk, mert akkor teremtésünk halott lesz.

Azzal, hogy megteremtettünk valamit, aminek részei vagyunk, és általunk létezik, még korántsem ért véget a teremtési folyamat.

Ahogy a magzat is megfogan, majd kilenc hónapig hordjuk testünkben, végül megszüljük a gyermeket, egyben valami véget is ér, a méhlepény elhal, testünk újra átalakul. A gyermek viszont elindul élete útján. Valami meghalt bennünk azért, hogy valami éljen rajtunk kívül, általunk.

Több ilyen példát lehetne még sorolni, de talán ez a példa is elegendő ahhoz, hogy megállapítsuk a teremtés szakaszait, mert van ilyen. Az első szakasz maga a teremtés. A második a fenntartás, és a harmadik a pusztító megújulás.

Kevés valamit megteremteni, az állapotot tudni kell fenntartani, és ha lejárt az ideje, elengedni, átalakulni, átalakítani, hogy megújulva élhessen tovább. A Mágus megfogja a Császárnő kezét: 1+3=13 Ez pont olyan, mint a házasság, a szerelem. Nem elég ismerkedni, kapcsolatot létesíteni valakivel, azután pedig, mint aki jól végezte dolgát, és elérte célját, pontot tenni az „i”-re, hanem a szeretet, a kapcsolat fenntartásáért, megtartásáért tenni kell, és újra és újra „meghalni”, majd megújulni általa, benne.

Biztosan nagyon sok apró részlet van még, ami nélkülözhetetlen a teremtéshez, de számomra egészen más megvilágítást adott, még akkor is, ha e megállapításokat már hallottam, más megfogalmazásban.

Szeretnék egy apró igazolást adni a Tamerlán számmisztika segítségével arra, hogy talán jó helyen jártam, keresgéltem.

A Tamerlán szerint a teremtés szó igazságszáma: 210 – ebben benne van a világunk, és a 3-as szám. Ha csak egyszerűen elhagyom a nullát, és a kétszeresét veszem, akkor az eredmény 42 a monád szó igazságszáma.

Az „Egy” szó igazságszáma: 88 –ez pont az a szám, amit akkor kapunk meg, ha a tudattalan belső négyzet két szemben levő oldalának számait összeadom.

A Ragyogás könyve Isten név helyett még az „I-ten” nevet alkalmazza, aminek szintén 88 az igazságszáma.

A Mágus szó igazságszáma: 87=15 az anyag száma

A Főpapnő szó igazságszáma: 105=6 az ember száma

Császárnő szó igazságszáma: 276=15 a 276 azonos a Keter szó igazságszámával, és a 15 ismerős. De 276 a kapunyitás igazságszáma is.

Az erő szó igazságszáma: „véletlenül” 65, és a Dát szó igazságszáma is ez.

Ha össze szeretném foglalni, hogy mi is a teremtés elve, akkor röviden így vázolnám fel:

Csakis önmagadból, saját világodból tudsz teremteni.

Szellemi erővel teremts.

Légy része annak, amit teremtesz

Szeresd magad, és szeresd azt, amit teremtesz, teremtettél.

Töltsd fel élettel

Tápláld, ápold, tartsd életben

Engedd el, ha itt van az ideje

Remélem, hogy tudtam segíteni egy kicsit, hogy más megvilágításban is lássuk azt, amit eddig is tudtunk, legfeljebb most újra tudatosításra került.

Hamvas Béla:

“A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. Mert amikor bennünket elküldtek, az útrabocsájtó Hatalom így szólt:

Rád bízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit, segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy, mint magadra, és ne hagyd a sötétségben elmerülni. Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. Az egész világ a tiéd. Szabad vagy a kövektől az éterig. Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj neked, ha magadnak tartod. Elbocsátlak téged is, mint mindenkit: felelős vagy minden emberért, aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel, amit magadba zártál, és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg. Most eredj és élj, mert a világ a tiéd.”

Az egyén és a tömeg.

A tömeg egyénekből áll. Az egyén arcot visel, megismerhető, a szemébe lehet nézni, véleménye van, érzése van, szóval megközelíthető, stb. A tömeg arctalan.

Az emberek szívesen általánosítanak, és ezáltal emberekből tömeget képeznek, a tömegből népet. De a nép is emberekből, egyénekből áll:)

Egy postomra kapott válaszra egyszer azt feleltem Natimamának, hogy én az embereket nézem, bennük hiszek, nem a népben:)

Azóta is azon gondolkodom, hogy valójában mit is mondtam ezzel ki, mit jelent ez.

Azt hiszem, hogy semmi különöset, pusztán annyit, amennyi az első sorokban van leírva:)

A munkahelyem is tömeges feldolgozásra állt rá, egységesít, azóta sírnak az ügyfelek, és mi is, mert a tömeges feldolgozást – amire azt mondják, hogy a mi érdekünk – nem lehet egyénre szabni. Bármilyen egyéni eset áll elő, arra nagyon nehezen találunk utána megoldást, minden tudásomat, trükkömet be kell, hogy vessem, mert a tömeges feldolgozás semmi egyénit nem engedélyez.

És talán itt van meg a mondanivaló:

a tömegben elveszik az ember.

Arctalanná, alaktalanná válik, majd később géppé válik, akit úgy mozgathat egy magasabb rendű hatalom, ahogy csak akar. Ezért muszáj embernek maradnunk, egyénnek maradnunk.

Szolgáltató hivatal vagyunk – illetve igyekszünk azzá válni, – de kinek szolgáltatunk, ha a tömeg érdekében nem vesszük figyelembe az egyéni eseteket – márpedig a tömeg minden egyes esete egyéni, egyedi, emberek mozognak mögötte, és emberi sorsokat rejtenek. Nincs két egyforma sors, két egyforma vétek, botlás, szeretet, igazság. Mitől lesz általános, és mitől lesz az egyén érdeke az, ha tömegesen kezelik a problémájukat?

Kell, hogy legyen egy rugalmas háló, amibe, ha a tömeges feldolgozás, problémakezelés során beleesik az ügyfél, akkor annak keretein belül egyéni megoldásokat lehessen találni.

Ennek ma nyomát sem látom.

Az utóbbi időben több olyan dolgot is bevezettek a munkahelyemen, amiért éveken keresztül harcoltam. Furcsán néztek rám a kollégáim, amikor azt várták, hogy a plafonig fogok ugrani az örömtől, és nem tettem. (Nem voltam diadalittas, mert ez nem az én egyéni diadalom, hanem egyfajta magasabb rendű igazság sikere, érvényesülése). Persze, hogy nem, mert nekem ez természetes, hogyha kitartóan küzd az ember – nem feltétlen a saját igazáért, de – egy magasabb rendű igazságért, akkor annak egyszer meg kell valósulnia.

Pontosan ezért érdemes rendületlenül hinni, kitartóan küzdeni, türelmesen várni, míg eljön a megfelelő idő, optimistán gondolkodni, mert a tíz egyetemes törvény szerint a belefektetett energia meghozza gyümölcsét.

Rózsaszín? Lehet. De inkább legyen rózsaszín, mint fekete:)

Elfordulás – elfogadás

A Hétfői zsengék honlapon arról folyik az eszmecsere, hogy annak, aki spirituális gondolkodású, vajon lehet-e, szabad-e elfordulni a mai világtól, mindattól, ami benne zajlik.

És ez nem arról szól, hogy évek óta nem nézek TV-t, nem hallgatok híreket – hanem arról, hogy tájékozódunk-e valamilyen formában vagy sem, arról, ami a világban zajlik.

Többen írták, hogy nem néznek TV-t, meditálnak, füstölőznek, relaxálnak, és nem foglalkoznak a világgal, mert nem akarják stresszelni magukat, és nem akarják magukra venni a sok negatív energiát.

Szerintem a világból való kivonulás, az attól való elfordulás lehet, hogy hoz belső békét, de mit ér, ha aztán nem merünk vele kilépni a világba, a mocsokba, a szennybe. Könnyű a remetebarlangban békében élni, az igazi optimista, megvilágosodott ember meg tudja ezt élni abban a világban, amibe született:). (Mert nem véletlenül születtünk ebbe a korba, ebbe az országba, stb.)

Én sem nézek TV-t, nem olvasok újságot, de tájékozódom: kollégákon keresztül:))))
Legalább egy kicsit legyek képben, hogy mi folyik hazánkban és a világban, pont azért, amit Márk és Paál Géza vall.

(Ráadásul nem tudhatom, hogy így mikor zárok ki egy gyöngyszemet, ami a szennyben hever)
Azt hiszem, hogy a saját belső béke megteremtése addig önzőség, amíg megtartom magamnak, és nem osztom meg másokkal. Megtartani, és átadni. Sugározni arra is, aki végtelenül negatív gondolkodású. Mert nem kategorizálhatok, hogy ki érdemli meg, és ki nem. Átadni a világnak, mindenkinek, aki szembejön velem. Adni magamat. Legyek én magam egy tanítás mások számára. Nem elfordulni a világtól, nem elvetni a világot, nem ítélkezni kell a világ felett, nem elítélni, hanem megítélni, és ez nagy különbség. Megítélni pedig csak akkor tudok valamit helyesen, ha képben vagyok.
Az elfordulás= tagadás.

A benne élés= elfogadás.

Saját világa így is mindenkinek van – „az én világom nem a te világod” – holott itt élünk egymás mellett, a földön, egy anyagi világban. Mégis létezik egy „mi világunk”, ami a sok kicsi világból áll össze. Ha elfordulok tőle, akkor kivonok onnan valamit (magamat, és az energiáimat). Ha benne élek, akkor adok hozzá valamit magamból. Úgy gondolom, hogy az utóbbi építőbb jellegű. És építeni vagyunk itt:)

11:11:11

11-11-1111:11

A régi energiák egyensúlyba hozása, ami után majd saját isteni részünkkel kerülünk egyensúlyba.

Ahogy Mihály arkangyal mondja Célia Fenn-en keresztül (Shaumbra):

„… mikor a Bolygó a Spirituális Megvilágosodás beáradását tapasztalja meg. Idén az energia különösen erőteljes, mivel a szokásos dupla 11 kapu tripla 11 kapuvá vált.

Az utóbbi hónapokban ti, Fénymunkások és a Felemelkedés első hullámának résztvevői azon dolgoztatok, hogy kiegyensúlyozzátok a 12-es Csakra rendszereteket és előmozdítsátok az alsóbb csakrák aktiválását a Narancs-Rózsaszín Sugár magasrendű energiáival, az Isteni Női segítségével (the Divine Feminine), a Szoláris Női energiák a Bolygón történő feléledése által.

Amint eléritek ezt az egyensúlyt, képesek vagytok a 11:11:11 Csillagkapu energiáival dolgozva Lényetek Alacsonyabb és Magasabb rendű Aspektusait teljes Harmóniába rendezni. Ez az egyensúly a Szív Csakrában hozható létre, és nem lehet eléggé hangsúlyozni ebben az időszakban, hogy mennyire fontos, hogy Szívetek Fényén belül maradjatok és engedjétek a Szív energiák áramlását.

AKÁRMENNYI NEGATIVITÁST ÉS KÁOSZT IS TAPASZTALJATOK a külvilágban, tudnotok kell, hogy ez a megfelelő pillanat számotokra, hogy a Szándék és Cél Teljes Integritását elkezdjétek megélni, Magasabb és Alacsonyabb Éneteket összhangba hozzátok és Lelketek és Szellemetek Sugárzó Energiájának kifejeződésévé váljon az életetek. EZ MEGINT NEM LESZ KÖNNYŰ LÉPÉS azok számára, akik elhatározták, hogy megteszik, hiszen mindaz, ami nincs összhangban a Magasabbrendű Céllal az életetekben, az szétmállik, eltűnik. EZ GYAKORLATILAG KAPCSOLATOK VÉGÉT ÉS MUNKAVISZONYOK MEGVÁLTOZÁSÁT JELENTI, melyek a gyors és intenzív széthullás miatt sokkoló hatásúak lehetnek. … Tudni fogjátok, hogy van egy Magasabb Célja mindannak, ami történik, függetlenül attól, hogy milyennek tűnik, vagy hogy hogyan érzékelitek.

A 11:11:11 Csillagkapu energetikai és fizikai tünetei

Fizikai kimerültség és nagy alvásigény. Azért van ez így, mert a Fizikai és Érzelmi Testek összehangolódnak a Spirituális testek magasabb rezgésével, elősegítve a Magasabb és Alacsonyabb Aspektusok teljes összehangolódását.

Érzelmi Stressz és kapcsolatok befejeződése. Minden, ami nincs integritásban, az véget ér. Néhány esetben ellenségesség is előfordulhat, amint az elfojtott harag a felszínre tör.

Depresszió és szomorúság. Annak az érzése, hogy nem tudsz megbirkózni a helyzettel. Ne aggódj. Ennek így kell lennie és a Magasabb Aspektusod irányítja az összehangolódási folyamatot. Ez nem vizsga és nincs miből átmenni vagy megbukni. Ha tapasztalod az összehangolódás eme tüneteit, akkor sikerrel vetted a Felemelkedési folyamat következő lépcsőfokát.

Az élet káosza látszólag növekszik. Ahogy az összehangolódási folyamatban Lelked és Isteni Lényeged csendjébe és békéjébe egyre jobban belemerülsz, a külvilág annál kaotikusabbnak és őrültebbnek tűnik. Ne engedd, hogy ez kimozdítson egyensúlyodból. Maradj nyugalmad és békéd középpontjában ebben a csodálatos időszakban.

Az Üresség és Magányosság érzése és a Könnyek. Ez része a Magasabb Aspektusnak való teljes meghódolásnak. Elengedted az Alacsonyabb Ego-Énbe való kapaszkodást és alávetetted magad a Magasabb Én vezetésének. Az összehangolódás ezen folyamata a ‘nincs tér’ vagy ‘üresség’ jelenségét képviseli, melyben az Ego-Én nagyon magányosnak és elveszettnek érezheti magát. Ne engedd, hogy ez eluralkodjon rajtad. Tudjad, hogy el fog múlni és tovább fogsz lépni Emberi Angyalságod teljes kibontakoztatása felé.

A Béke és a Hála Mély érzése jár át az Összehangolódási folyamat végeztével és amint belépsz a 11:11:11 kapu teljes megtapasztalásába. Amint ezekre a Belső Változásokra ébredsz, megünnepled az intenzív erőt, melyet akkor érzel, amikor az Alacsonyabb és Magasabb Aspektusaid összekapcsolódnak és a Kristály Energia és Magasabb Tudatosság árama végigömlik testeiden a Bolygó kristály-háló rendszerébe. Teljes Harmóniát kezdesz érezni a Bolygó és önmagad között, amint Kilencedik Dimenziós energiáid teljességgel a Kristály-Háló Rendszerbe aktiválódnak. Eljött az ünneplés ideje!”

Fenti idézetek a Shaumbra oldalán, egy 2005 évi üzenetből vett idézetek, melyek úgy tűnik, hogy ma is érvényesek.

Ma aztán nagyon 11:11 van/volt, hisz a 2009 összege is 11.

Vissza tudom igazolni Mihály arkangyalnak szinte minden szavát, ki is emeltem néhányat nagybetűvel.

Ha valaki azt hiszi, hogy ez milyen kitűnő alkalom a felemelkedéshez, magasabb rezgések felvételéhez, lehet, hogy téved. Legalábbis nagyon toppon kell lenni spirituálisan, belső erővel és hittel rendelkezve, hogy optimistán éljük meg. Illetve nem is optimizmus, hanem belső erő, és a hit a legfontosabb. (Lásd a tünetek felsorolását – más kérdés, hogy milyen pozitív energetikai történések vannak/voltak mögötte)

A mai nap ugyanis egyáltalán nem egyszerű nap volt, hisz ha összeadom a 2009.11.11 számait, akkor 15-öt kapok eredményül, ami a Tarotban nem más, mint az Ördög lapja.

A munkahelyen az ismét elromlott programok, indulatok, árulások, árulkodások, ármánykodások napja volt. Részem volt nekem is benne. Szerencsére nekem sikerült némileg felülemelkednem, azonban a kolléganőmnek „miattam” fájdult meg a gyomra, mert az igazságtalanságot nehezen emészti, és a felülemelkedés tudománya nem az erőssége:)

Viszont minden ilyen nap egy-egy erőpróba, és mint minden erőpróba, ha nem öl meg, akkor megerősít – tartja a mondás. Vagy megkeményít. Ez viszont már nem a pozitív oldala.

Ilyen napok után úgy szoktam érezni, hogy valaminek történnie kell, valaminek valamerre indulnia kell, ha a valami nem indul valami felé, akkor indulok én. Őszintén remélem, hogy hamarosan történik valami, ami elindít egy változást, egy folyamatot a munkahelyen is, hisz a magán életemben már teljes a felfordulás – igaz, azt hiszem, ezt abszolút pozitívan élem meg, – utólag még a konfliktusokat is – ezért hiszem, hogy ennek más életterületre is ki kell vetülnie.

Hasonló a helyzet a tízmilliószoros napokkal is, azok megélése sem szokott könnyű lenni. Nem véletlen, hogy a hangsúly ezeken a napokon a pozitív gondolkodáson van, mert nagyon nehéz energiák aktiválódnak, amit csak pozitív gondolkodással lehet kezelni, különben lenyomnak, összenyomnak, összetörnek. Ezek után a napok után nagyon fáradt tudok lenni.

És íme, egy (kettő) idézet a numerológiából – a: szeretni.hu oldaláról:

„A 11-es szám szimbolikája az “örökbeszorított kéz”, amely a rejtett megpróbáltatásokra, alattomos veszélyre, elárultatásra, megcsalatásra, hűtlenségre figyelmeztet. Baljóslatú szám. Azonban megfelelő kompromisszummal e szám viselője megtalálhatja a megoldást, boldog lehet, csak ne adja fel önállóságát, tartsa meg individualitását.”

„A 15-ös szám viszont abszolút pozitív jelentéssel bír, kár, hogy nem sikerült ezt megélni:

A 15-ös a “varázsló” száma, ez különleges írói tehetséget, művészi hajlamot, muzikalitást, kiváló szónoki képességet kölcsönöz. E szám mély ezoterikus jelentéssel bír, az összes szám közül a legszerencsésebb, képes boldoggá tenni környezetét, örömet szerezni másoknak, világosságot teremt a sötétben, feltéve ha e szám mágikus és szerencsés vibrálását nem használja fel önző célokra. A 15-ös vibrációja speciális természetfölötti erőre és könnyű pénzszerzésre hajlamosít.”

Igen, hisz a 15-ös szám a fizikai világ száma, így hordozza egyben a sikert, karriert, pénzt, gazdagságot, bőséget. Ha viszont az Ördög lapja – mint 15-ös szám – nem fizikai szinten jelenik meg, akkor árulás, hazugság, bűntudat, félelem, szégyen, önámítás kapcsolódik hozzá. Nos, nekem éppen ezekhez volt szerencsém, még jó, hogy mindezt nem vettem magamra, de akkor is elfáradtam:)

A fotó a Starchildglobal.com honlapról származik – Célia Fenn honlapja lehet.

Címkefelhő