Nem én elemeztem, engem elemeztek. (A képlet nem az enyém, netről származik) Ez az évem a Szaturnusz második visszatéréséről, és annak hatásairól szól. Az első visszatérése elég mozgalmas volt. Költöztünk, visszatértem gyesből a munkahelyemre, munkahelyet váltottam abban az évben kétszer, és elkezdtem az esti iskolát. Hasonló évre számíthatok most is, esélye lehet egy költözésnek, valamilyen mozgásnak az otthonban, a családban, a munkahelyen, és esélyes lehet egy párkapcsolat. Várható egy hagyatéki tárgyalás, és mindezek a lehetőségek a lassú haladású bolygók miatt kb. ősztől kb. két évig érvényesek. Elképzelhető ismét egy unoka érkezése is:) Ugyanezeket mondta az éves Tarot kivetésem is.
Pontosításra került a képletem, ami elméletileg már pontosítva volt, de nem igazán stimmelt. Most az Uránusz bolygó az ascendensemre került, és ez nekem nagyon tetszik, sokkal jobban kifejez engem, mint egy 1. házas Uránusz. Váratlan, hirtelen, kiismerhetetlen… (és időnként hisztis)
Néhány szóval összefoglalásra került az életem is. Időnként olyan kifejezéseket használt az asztrológus hölgy, ami sokban segítette – mondhatjuk, hogy elmélyítette – némely dolog megértését. Így pl. azt mondta, hogy ezzel a Napállással beáldoztam magam a családért. És ez teljesen mást jelent, mint ahogy eddig bennem fogalmazódott meg. Nem is olyan régóta azon gondolkodtam, hogy hosszú évekig azt sem tudtam, hogy létezem. Úgy fogalmaztam meg, hogy áldozatokat hoztam, és ez nem ugyanaz, mint a beáldoztam, feláldoztam magam. Természetesen ez nem volt tudatos, nem volt szándékos áldozathozatal, mert akkor tudtam volna, hogy adok magamból valamit valamiért, valakikért, hanem ösztönös, és a teljes önmagamat áldoztam fel, nem léteztem önmagam számára. (Valószínűleg másként nem is tudtam volna végigcsinálni). Ha jól belegondolok, akkor gyerek- és tini koromban a bátyámért és anyuért, aztán a saját családomért. Most lesz itt lassan az ideje, hogy ennek vége legyen, igaz, még nem ebben az évben, hanem 58-63 éves korom körül, amikor visszavonulok a világból, mondjuk úgy, nyugdíjba megyek, az is kb. erre az időre tehető majd.
Viszont, ha ilyen bolygóállásaim vannak, akkor nagyon kell figyelnem, mert ez akkor is hajlamosítani fog az áldozathozatalra, amikor arra már talán nem is lenne szükség, vagyis nem lesz mögötte kényszer.
Így legalább megtudtam, hogy a 8. ház nem csak a veszteségek életterülete, hanem az áldozatok, áldozathozatalok életterülete is. Ez hatalmas felismerés számomra.
Hozzászólások: "Asztrológia – elemzés" (2)
Az érzelmeknél fontosabb számomra, hogy megértsek dolgokat. Szegény én-nek, áldozatnak sosem éreztem magam, (na, jó, néha talán igen), de nem volt annyira jelentős, hogy nagyon sajnálni kellett volna magam. Annyiban jó ezt tudni, hogy az elkövetkezendőkben még jobban odafigyeljek magamra, bátrabban merjek nemet mondani dolgokra, ha nekem nem tetszik, ne érezzem kényszernek azt, hogy segítenem kell, meg kell tennem valamit, akkor is, ha nem akarom. Eddig volt, ami volt, nem fontos abból a szempontból, hogy mi van, és mi lesz. A lehetőségek fontosabbak az elmúlt tényeknél.